Orbán beveti utolsó aduját is a svéd NATO-csatlakozás ügyében, közben pedig egyes elemzők szerint inkább elfoglalná az EU-t, minthogy kilépjen belőle. A Washington Post szemleírója közben rendeződni látja a kínai-amerikai viszonyt, a Guardian helyszíni tudósítója pedig azt fejti ki, miből gondolja, hogy Donald Trump verhető lehet.
Gyorsan változnak az erőviszonyok, főleg azért, mert az Európai Unió központját olyan pártok uralják, amelyek nem adnak kész válaszokat polgáraiknak.
Az ukránok szerint ugyanakkor nem hadifoglyokat, hanem egy rakomány Sz-300-as föld-levegő rakétát szállított a lelőtt orosz repülőgép.
Elképzelhető, hogy Vlagyimir Putyin teszteli, az Egyesült Államok kész-e tárgyalásokat folytatni az orosz-ukrán háború befejezéséről.
Az ukrajnai után egy újabb háború is fenyeget: Kína néhány éven belül megtámadhatja Tajvant. Ha már látjuk ennek az eshetőségét, talán tenni is lehetne valamit a jövő halottainak életéért, írja szerzőnk, aki hozzáteszi, mindeközben „Putyin pesti alvezére a kínai diktátor alá is betolta a fejét". Vélemény.
A konzervatív lap brüsszeli tudósítója a kijelentés mellé érveit is felsorakoztatja.
A magyar Országgyűlés várhatóan február végén fog újra ülésezni.
A háború már eddig is bizonyította, hogy az orosz álmok és a geopolitikai realitás között áthidalhatatlan szakadék tátong, írja szerzőnk, aki hozzáteszi: az, hogy Oroszország veszített, még nem jelenti azt, hogy a Nyugat győzött, és részletes elemzésében felvillantja egy későbbi, még súlyosabb konfliktus lehetőségét. Vélemény.
Továbbra is nemzetközi sajtó fókuszában a svéd NATO-csatlakozás és Ukrajna támogatásának kérdése, és a nemzetközi szervezetek konfliktusa az Orbán-kormánnyal. Orbán Viktort a Frankfurter Allgemeine Zeitung "az Unió neveletlen gyerekének" nevezi. A Politico azt írja, az EU-nál most már tényleg kezd betelni a pohár. A Neue Zürcher Zeitung szerint Orbán Viktor csak taktikázik, amikor utolsóként fékezi a svédek NATO-csatlakozását. Európa nem költ eleget a saját védelmére, írja a Wall Street Journal. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Az ukrán parlament emberi jogi biztosa szerint az orosz álláspontot semmilyen bemutatott bizonyíték nem támasztja alá.
Putyin csütörtökön a Lengyelország és Litvánia közé beékelt orosz exklávéba, Kalinyingrádba utazott, ahol a Kant Egyetem diákjaival találkozott.
Korábban a Bloomberg írt arról, hogy a magyar kormány képviselője az Európai Unió külügyminisztereinek szerdai találkozóján azt mondta, nem lesz magyar vétó.
A huszonéves nő által átadott pokolgép tavaly áprilisban megölte Vladlen Tatarszkijt.
Kiszivárgott vámadatok mutatják meg, hogy a szankciók nem akadályozták meg azt, hogy Putyin hadserege hozzájusson a nyugati csúcstechnológiához.
Céljuk, hogy pótolni tudják Európa legnagyobb atomerőműve, a zaporizzsjai erőmű elvesztése miatt kieső energiát.
Orosz hírforrások szerint a gépen ukrán hadifoglyok is voltak.
A szlovák miniszterelnök „cinikus pragmatikus", írja a német lap szerzője, aki hozzáteszi, nem lehet szó nélkül hagyni a szlovák jogállamisági problémákat.
A lap forrásai a Magyarország elleni intézkedések "következő szintre emelését" sem tartják kizártnak.
Harkivban egy többemeletes ház is összeomlott, folyamatosan keresik a romok alatt rekedt áldozatokat.
Nem csak a migráció kezelésén múlik, hogyan szavaznak majd az európaiak, írja közös tanulmányában Ivan Krasztev és Mark Leonard. Európának színt kell vallania a háború ügyében, mutat rá a Frankfurter Rundschau. Az európai menekültügyi reformról ír a Bloomberg. Az izraeli válságot elemzi a Washington Post. Az Oroszországgal szemben életbe léptetett gazdasági szankciók nem jól működnek, állítja az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank vezető közgazdásza a Project Syndicate-ben. A Donald Trump esetleges visszatérése utáni világpolitikai helyzetről ír az Economist. Ursula von der Leyen és Giorgia Meloni "csodálatos hölgybarátságát" tárgyalja a Neue Zürcher Zeitung. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
